Ha valamilyen területen nem vagyunk jártasak, akkor általában családtól és barátainktól kérünk tanácsot. És ők általában nagyon szívesen adnak is tanácsot, legjobb tudásunk szerint.

Nagyapám azt tanácsolta nekem, miközben a szekérrel döcögtünk a kaszáló felé a vasúti sínek mellett: “Kicsi unokám, a vasúthoz kell menni dolgozni, vasútra mindig szükség lesz, ott biztos munkahelyed lesz”

Nem bánom, hogy nem hallgattam a tanácsára: egyrészt, már a vasútnál is vannak leépítések manapság – és ahogy a technika fejlődik (lásd önvezető járművek), lesz még leépítés -, másrészt attól még, hogy biztos egy munkahely, nem biztos, hogy jól is fizet.

Mi a tanulság? Bármennyire is szeretnek a barátaink és családtagjaink, nem biztos, hogy jártasak az adott területen, így nem biztos, hogy a legjobb tanácsokkal tudnak ellátni.

Kire érdemes hallgatni?

Arra aki már járt ott ahová mi szeretnénk eljutni.

Ha pék szeretnék lenni, a péktől érdemes szakmát tanulni, nem az asztalostól. Ha a pék szakma szépségeire és árnyoldalaira vagyok kíváncsi, akkor érdemes olyan pékkel beszélni aki már régóta a szakmában van és bizonyította, hogy ért hozzá. De semmiképp nem egy asztalossal aki soha nem volt pék.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan tudunk sikeres pékek lenni és egy 10 pékségből álló bolthálózatot felépíteni, akkor olyan péktől érdemes tanácsot kérni, aki már felépített egy ekkora hálózatot és sikeresen üzemeltette is azt hosszú távon.

Olyantól érdemes tanácsot kérni, aki érdekelt a sikerünkben

A pékes példánál maradva ez jelentheti azt is, hogy érdemes olyan péktől tanácsot kérni, aki anyagilag (és morálisan is) is érdekelt abban, hogy sikeresek legyünk. Pl. részesedést kap a boltjaink értékesítéséből, így neki is érdeke, hogy olyan tanácsokat adjon, melyekkel mi is többet keresünk, mert így ő is többet fog keresni. Ezt az üzleti modell általában franchise-nak hívják.